Rólam

Gyerekkoromban sok minden szerettem volna lenni. Ezek közül a tudóst megvalósítottam – legalábbis papírom van róla. 2009-ben lettem a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora (PhD), miután sikeresen megvédtem A boldogság közgazdaságtana című értekezésemet. Szinte mindent tudtam a boldogságról – elméletben –, csak éppen boldog nem voltam. Mintegy 15 évet kellett várni a gyakorlati megvalósításra, amelyben az életközépi válság segített. Rájöttem, nem kell nagy embernek lenni ahhoz, hogy szeressenek. S ami még ennél is fontosabb, hogy szeress (már hogy nem engem, hanem általában). Szeresd az életet, magadat és másokat, találd meg a helyed.

Közel két évtizedes akadémiai pályát cseréltem föl a versenyszférára. Voltam kis, közepes és nagy cégnél. Aztán 360 fokos fordulattal újra egyetemi oktató lettem. Ha sok pénzt nem is, de mindenhol az embert kerestem.